Visegrád Fellegvár

A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült.

Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el a szent koronát. Visegrád koronaőrző hely volt 1529-ig, majd a 1490-től a koronaőrők kezén volt. A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, 1544-ben török kézre került. Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké, majd legvégül a törökök – miután katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak.

Minden kiállításon gépi idegenvezetés található. Egyéb idegenvezetés a Mátyás Király Múzeumnál igényelhető.

A Fellegvár és kiállításai kb. 1 óra alatt megtekinthetők.

A mai látogató több érdekes kiállítással is találkozhat fellegvári látogatása során:

• A vár történeti kiállítása
• Rekonstruált makett-erődrendszer, vár
• A Szent korona történeti kiállítás
• Panoptikum
• Vadászati, halászati és gazdálkodási kiállítás