Regéci vár

Regéc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye
A Regéci Vár története

Szerző: Giber Mihály és Simon Zoltán

A vár létezésére Aba Amadé nádor által 1307-ben Regécen kiadott oklevél utal, melyet az ország északkeleti részét uraló nagyúr az akkor már álló várban állíthatott ki. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a várat az Aba nemzetség egyik tagja, talán éppen Amadé nádor építtette.

Az 1312-es rozgonyi csata után I. Károly király Regécet elkobozta. A vár királyi adományként rövid ideig Petenye fia Péter birtokában volt, ám amikor ő is szembefordult az uralkodóval, a király tőle is elvette. A vár 1316-tól 1427-ig királyi birtok volt. Jellemző ugyanakkor, hogy a király alkalmasint szolgálati birtokként megbízható híveinek adományozta a várat és az uradalmat. Ily módon került a vár az I. Károly királlyal Nápolyból érkezett Drugeth család birtokába. A nagy hatalmú, az országnak hosszú ideig nádorokat is adó család a regéci várban őriztette okleveleit. A várat a 14. század második felében vadászat céljából több alkalommal meglátogatta I. Nagy Lajos király is, akinek regéci tartózkodásait a várban kiállított oklevelek is tanúsítják.

A királyi birtokként szolgáló várat Luxemburgi Zsigmond király 1427 körül a szerb despota családnak, a Brankovicsoknak adományozta. Tőlük 1459-ben került vissza a vár királyi tulajdonba, ám I. Mátyás király már 1464-ben a Szapolyai családnak adta örökbirtokként.

1541-ben a várat és uradalmát Serédy György és Gáspár kapták adományba I. Ferdinánd királytól. Ezzel kezdődik a vár történetének fénykora.

A tokaji borkereskedelem miatt egyre inkább felértékelődött regéci uradalomra szemet vetett Esterházy Miklós is, aki 1612-ben feleségül vette Alaghy Judit fiának, Mágochy Ferencnek özvegyét, Dersffy Orsolyát, s ezzel jogot formált az Alaghy-vagyonra. II. Ferdinánd király Alaghy Menyhért halála esetére már 1621-ben Esterházynak ígérte Regécet. Bár Alaghy 1631-ben elhunyt, ám Esterházynak csak 1635-ben sikerült a várat és a hozzá tartozó uradalmat megszereznie. Ezzel párhuzamosan Rákóczi Zsigmond házassága révén a Rákóczi család is igényt formált Regécre.

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a Habsburgok elleni háborúja során kétszer is ostromolta a regéci várat 1644-ben, másodjára el is foglalta azt a Habsburg-párti Esterházytól. A család a regéci várat egyik mellékrezidenciájaként használta. Gyakran tartózkodtak a vár falai között, sőt II. Rákóczi Ferenc gyermekkorában néhány évig itt is nevelkedett. A Thököly-felkelés idején kuruc támaszpontként szolgáló várba a Thököly ellen harcoló Habsburg csapatok 1685-ben vonultak be. Az 1686. május 2-án - felsőbb utasítás alapján - megkezdték a regéci vár, az egykori fényes főúri rezidencia módszeres lerombolását.

Hirdetés

Helyek a közelben

Nagy Péter-mennykő

A 709 m magas Nagy Péter-mennykő a Zempléni-hegységben, az Országos Kéktúra útvonalának... Tovább

Amadé-vár

Az Amadé-vár romjai a Zempléni-hegységben, Gönc külterületén, a Nagy-Amadé hegy sasbérce... Tovább

Gönci Pálos kolostor

A gönci pálos kolostor romjai a Zempléni-hegységben, Gönc külterületén találhatóak, 32... Tovább

Boldogkő vára

A Boldogkőváralja község felett emelkedő ovális alakú andezittufa hegy tetején az... Tovább

Méz Múzeum

A látnivalók sokszínűségét gazdagítja a 2005-ben megálmodott és 2013 óta működ... Tovább

Település kereső

Hirdetés