Schumacher ház

Nagyvázsony, Veszprém megye
A szabadtéri néprajzi kiállítóhelyként működő, utolsó tulajdonosáról Schumacher-háznak nevezett épület 1825-ben épült. Oromfala vakolatdíszes: az oromcsúcs alatt egyszerű függöny és cseppdísz, továbbá vakolatkeretes padlásszellőzők találhatók, majd kör alakú mezőben az építés évszáma olvasható. Az oromcsúcs alsó részét meanderszalag zárja, amelybe beékelődik az ablakok lándzsaíves szemöldökpárkánya. A két utcai ablakot vastábla védi. Udvari homlokzatán mellvédes, törpeoszlopos tornác húzódik, amely az utcáról és az udvarról egyaránt megközelíthető. Innen nyílik a lakótér, minden helyiség külön bejárattal. Középen található a szabadkéményes füstelvezetésű konyha. Hátsó fala elé középre építették a Bakony és Balaton-felvidék falvainak jellegzetes hasáb alakú kemencéjét a takaréktűzhellyel (sparherd) együtt. Előbbin főztek, utóbbiban pedig kenyeret, kalácsot sütöttek és alkalomadtán gyümölcsaszalásra is felhasználták. A konyha első részében (pitvar) található és vizespad a víz tárolására szolgáló edényekkel. A falitéka vagy falkászli (falba épített kisméretű szekrény) polcain féltettebb konyhai eszközök, tálalóedények kaptak helyet. A kemence felőli oldalon, a fazekaspolcon cserép tárolóedények találhatók. A konyhában egy ünnepi alkalom ebédfőzésének idejét és eszközeit mutatjuk be. A konyhából nyílik a kamra. Itt láthatók a nagyméretű főző- és tárolóedények, az élelmiszerkészítés, feldolgozás eszközei, a kenyértartó rács és a lisztesláda, valamint a kenyérsütés eszközei, továbbá szalmából készült különféle bucsérok vagy szakajtók, mérleg, hústartó. A hátsó szoba vagy lakószoba régiesen, sarkosan berendezett, de itt helyezték el a takácsszövőszéket is, amellyel a szerényebb birtokkal rendelkező gazda kiegészítő jövedelmét megszerezte: tavasztól őszig gazdálkodott, ősztől tavaszig szőtt. Ezek a parasztiparosok egyszerre voltak gazdálkodók és iparűzők. Helyben is, a környéken is kiterjedt kendertermesztés folyt. A kendert takácsnál szövették meg, akinek munkaeszköze a bonyolult munkafolyamat elvégzésére alkalmas szövőszék. A kiállításban látható takácsszövőszék az utolsó vázsonyi takácsmesteré, Szauer Ágostoné volt, aki takácsdinasztiából származott, régi családi és a környéken hagyományos mintákkal díszítette szőtteseit, amelyeket még a kiállított szövőszéken készített. A szoba berendezését alkotja az intarziás, nagyfiókos keményfa asztal, amely 1816-ban készült és a sarokban áll. Mögötte helyezkedik el az 1858-ból való intarziás sarokpad. Mindkettő a bejárattal átellenben, a jobb sarokban. A bejárattól balra áll a zöldmázas, kályhaszemekből (kupa) és madaras mintájú csempékből felrakott szemes- vagy kupáskályha. Mögötte pedig az 1878-ban készült intarziás ágy, előtte a l9.századi, faragott háttámlájú székekkel. A bejárattól jobbra található az 1829-ben készült fiókos láda, a szoba egyetlen tárolóbútora. Nagyvázsony jelentős asztalos-és fazekasiparral rendelkezett, a kiállított tárgyak ennek emlékét is idézik. A szobában félünnepi textíliák találhatók az asztalon, ágyon és az ablakokon. Ünnepi alkalomra készülve, a mester nem dolgozik, csak munkaeszközei láthatók. A falakon szentképek (Szent Család, Jézus, Mária) jelzik, hogy a család római katolikus. Az ajtó mellé szenteltvíztartó és rózsafüzér került. Az első szoba minden esztendőben időszaki kiállításnak ad helyt. Bemutatkozhatnak itt az egykor e térségben űzött kézműves mesterségek mai művelői is. A tisztaszobában helytörténeti kiállítás látható, amely Mátisné Szabó Erzsébet gyűjtése. A látogatók sok érdekes dolgot fedezhetnek fel a régi képeken, naptárakon, leveleken. A lakóépület alápincézett. A pincében a szőlőművelés és bortárolás eszközei kaptak helyet. A ház mögötti pajtában a szántóföldi földművelés, a betakarítás és szemnyerés eszközkészlete, valamint a gazdaságban szükséges eszközök házilag való javítására szolgáló szerszámok (faragószék) találhatók. A lakóházzal szemközti istállóban egy nagyvázsonyi rézműves-dinasztia utolsó képviselőjének, Pintér Rudolf rézművesnek teljes szerszámkészlete látható. A rézműves edényeket készített, tetőt fedett. A bonyolult munkafolyamatokhoz nagyszámú, változatos szerszámkészletre volt szüksége. A mesterséget kevesen gyakorolták, s elsősorban városokban. Különlegességnek számít ez a nagyvázsonyi, jól felszerelt műhely, nagyszámú szerszám együttesével.
Hirdetés

Helyek a közelben

Vári- Evangélikus templom

A Nagyvázsonyi Evangélikus templom, emléket állít azoknak a névtelen végvári hősöknek... Tovább

Postamúzeum

A faluképi jelentőségű, műemlék épületben 1968 óta láthatóak hírközlés-történeti... Tovább

Kinizsi vár

A vár legdicsőségesebb uráról, az összes csatáját győztesen megvívó Kinizsi Pálról kapta... Tovább

Nagyvázsonyi Református templom

A Nagyvázsonyi Református Egyházközség az 1500-as évek utolsó évtizedében alakul meg ... Tovább

Szent Ilona templom

Nagyvázsonyban található a Szent Ilona római katolikus templom is. 1777-ben építették... Tovább

Nepomuki Szent János szobor

A Szent János hídon lévő szoborfülkében Nepomuki Szent János szobra áll. A régi... Tovább

Kovács múzeum

Tarsoly László kovácsmester magánmúzeuma 2003 óta üzemel az 1970 óta folyamatosan működ... Tovább

Szent Mihály - Pálos kolostor romok

A kolostor története A mondai hagyomány szerint Kinizsi Pál egyik török rabjának... Tovább

Szent István templom

Nagyvázsony római katolikus plébániáját a XI. században alapították. Templomát a falu... Tovább

Kossuth Lajos kilátó (Halom-hegyi kilátó)

Dörgicse és Mencshely között kb. félúton található, a közigazgatásilag Mencshelyhez... Tovább

Település kereső

Hirdetés