Nepomuki Szent János szobor

Nagyvázsony, Veszprém megye

A Szent János hídon lévő szoborfülkében Nepomuki Szent János szobra áll.

A régi Nagyvázsony mezővárost és Vázsonykő várát a nagyvázsonyi Eger-víz szeli ketté. (A nagyvázsonyiak vázsonyi Séd megnevezést használják, ezért a továbbiakban a Séd néven említem.) Bizonyára a két települést összeköttetését a kezdetektől fahíd biztosította, erről semmilyen adat nem áll rendelkezésünkre. Első írásos említését a megyei nyilvántartásban 1837-ből, találjuk. Ám jóval korábbra, 1791 körüli időre tehetjük építését. Tekintettel arra, hogy a hasonló stílusban és módszerekkel épített megyei hidak – diszeli, örvényesi – építési ideje ismert, ezért valószínűsíthetjük az építés idejét. A Séden átívelő 38 m hosszú híd 2 x 5 m-es nyílással, tetején 5 m² alapterületű stációval. Ennek a hídnak is, mint a diszelinek, örvényesinek az egyik nyílása a malom kiszolgálása miatt az úttengellyel ferdeszöget zár be.Nepomuki János az 1300-as évek első felében született, egy Pomuk, – ma Nepomuk – nevű mezővároskában, Dél-Csehországban. Iskoláit Páduában végzi, ahol egyházjogot tanul. Hazájába visszatérve gyorsan haladt előre az egyházi ranglétrán. Mint egyházi főméltóságot, s mint kiváló szónokot a prágai nép szerette és tisztelte. IV. Vencel felesége, Jánost választotta gyóntató papjául. Ez utóbbi okozta később a halálát. Vencel király, az ellene irányuló összeesküvésektől való félelmében, és a felesége iránti bizalmatlanságában azt szerette volna megtudni, mit gyónt a királynő a gyóntató papjának. János, megtagadta a király kérését a gyónási titokra hivatkozva, ezért Vencel megkínoztatta, majd a kezét – lábát összekötözve Prága folyójába, a Moldvába dobatta. A prágaiak azonban kihozták a vízből és elégtételt követeltek a királytól. Vencel, talán megbánva bűnét a legnagyobb ünnepélyességgel temette el Nepomuki Jánost a Szent Vitus székesegyházban. A nép nem sokkal halála után szentként kezdte tisztelni, ám szentté csak 1729-ben avatta az egyház. Ez időponttól, mint a gyónási titok, a jezsuita rend, a haldoklók és a vízen veszélybe jutottak védőszentjeként tisztelik főleg Közép-Európában. De Nepomuki Szent János, a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok és a halászok védőszentje is. Fő védőszentje a Bánságnak, 1929-óta pedig Csehországnak is.

Hirdetés

Helyek a közelben

Szent Ilona templom

Nagyvázsonyban található a Szent Ilona római katolikus templom is. 1777-ben építették... Tovább

Schumacher ház

A szabadtéri néprajzi kiállítóhelyként működő, utolsó tulajdonosáról Schumacher-háznak... Tovább

Szent István templom

Nagyvázsony római katolikus plébániáját a XI. században alapították. Templomát a falu... Tovább

Kinizsi vár

A vár legdicsőségesebb uráról, az összes csatáját győztesen megvívó Kinizsi Pálról kapta... Tovább

Vári- Evangélikus templom

A Nagyvázsonyi Evangélikus templom, emléket állít azoknak a névtelen végvári hősöknek... Tovább

Postamúzeum

A faluképi jelentőségű, műemlék épületben 1968 óta láthatóak hírközlés-történeti... Tovább

Nagyvázsonyi Református templom

A Nagyvázsonyi Református Egyházközség az 1500-as évek utolsó évtizedében alakul meg ... Tovább

Kovács múzeum

Tarsoly László kovácsmester magánmúzeuma 2003 óta üzemel az 1970 óta folyamatosan működ... Tovább

Szent Mihály - Pálos kolostor romok

A kolostor története A mondai hagyomány szerint Kinizsi Pál egyik török rabjának... Tovább

Kossuth Lajos kilátó (Halom-hegyi kilátó)

Dörgicse és Mencshely között kb. félúton található, a közigazgatásilag Mencshelyhez... Tovább

Település kereső

Hirdetés