Egregyi Múzeum

Hévíz, Zala megye

A 2015. októbere óta működő, Egregyen újonnan létesített múzemban látható állandó tárlat leletei széles időintervallumot ölelnek fel: a kiállítás Krisztus előtt 6 ezertől indul s a középkorral zárul.

A tizenhárom vitrin közül az első tárló az újkőkort mutatja be, az első telepesek ugyanis régészetileg dokumentálhatóan ekkor, azaz a Krisztus előtti 6. évezredben jelentek meg Egregyen. Ezt bizonyítják a feltárt kőeszközök, kerámiatöredékek.

Néhány lépést téve a bronz-, a kora- és a középső, valamint késői vaskor leletei – kerámiák, urnák, ékszerek és testpecsétlők – előtt, átlépünk a római korba, amiről öt vitrin tanúskodik.

A Hévízi-tó iszapjából előkerült pénzérmék bizonyítják: a rómaiak nemcsak ipari célokra használták a tavat, hanem gyógyhelyként is, már kétezer évvel ezelőtt. Megismerkedhetünk továbbá a római építészettel, a felhasznált építőanyagokkal, s találunk itt oltárköveket is.

Egy különálló helyiségben római kori villák rekonstruált képeit tekintheti meg az érdeklődő, köztük a múzeum melletti villa rusticáét is. Az ilyen jellegű épületegyütteseket a római korban jellemzően a leszerelt katonák kapták, nemesi adományként. Az egregyi alaprajzon felfedezhetőek egy melegvizes római fürdő tartóoszlopai s későbbről egy Mithrasz-oltár. A vitrinekben pedig mozaikdarabok, üvegablak töredékek, két rézfigura és egy, a maga nemében pártalan, aprócska őzfigura mesél a múltról. Egyes szakértők úgy vélik: egy, a villagazdaságban élő patrícius gyerekének volt a játékszere, amit bronzból öntöttek ki egy minta alapján a késő császárkorban. Mások azt mondják, az őzike egy sírba helyezett totemállat volt.

A népvándorlás koráról övcsatok, díszek és kerámiák tanúskodnak, s a 9. századból ránk maradt egy boszorkány csontváza is. A Hévíz-dombon feltárt népvándorláskori település egyik különleges jelensége egy házba temetett 23-30 év körüli nő, akitől minden bizonnyal félt a falu közössége. A köré rakott tárgyak – például egy „varázsfüvek” tárolására szolgáló tégely s egy füstölő – különös foglalkozására utalhatnak, s arra, hogy boszorkánynak tartotta a közösség. Ezt bizonyítja, hogy, miután a szokatlan pózban – mindkét karját behajlították a vállához, lába kissé terpeszben, békaállásban volt – levő testet elhelyezték a padlón, szétbontották a házát és földdel temették be. A szakértők feltételezik: a nő a vámpírizmus elleni praktikák áldozata lett.

Nyitvatartás

Egész évben
hétfő: 10:00 - 18:00
kedd: 10:00 - 18:00
szerda: 10:00 - 18:00
csütörtök: 10:00 - 18:00
péntek: 10:00 - 18:00
szombat: 10:00 - 18:00
vasárnap: 10:00 - 18:00
Hirdetés

Helyek a közelben

Egregyi borospincék

Hévíz egregyi városrésze a gasztronómiáról ismert. A város központjától egy kellemes 2... Tovább

Flavius-kívánságszalagok a Villa Rustica romjainál

Több száz kívánság szalagokra írva díszítik az Attila utca végén, az Egregyi Múzeumnál... Tovább

Római katona sírja

A római katona sírja, vagy más nevén a későrómai téglasír Hévíz Egregy városrészében... Tovább

Római kori romkert

Már a régi rómaiak is felfedezték és használták a hévízi tavat. Erről tanúskodik az... Tovább

Jézus Szíve Templom

A borozósor felé vezető úton láthatjuk a sokak által „zöld templomnak” is nevezett... Tovább

Büfé sor

A Széchényi utcai nagyparkoló melletti épületek alkotják a „büfé sort”. Ha a Balaton... Tovább

Szentlélek Római Katolikus templom

A legmodernebb és legújabb templomot már a városba vezető főutca elejéről is jól lehet... Tovább

Sétáló utca

A Rákóczi utca teljes hosszában sétáló utcaként funkcionál. Ez az utca köti össze a... Tovább

Fontana Filmszínház és Muzeális Gyűjtemény

Fontana Filmszínház A mozi egy két vetítő teremmel rendelkezik, a nagyobb 104 főt tud... Tovább

Városháza

Építészeti látványosság az 1998-99-ben épült hévízi Városháza új épülete, melynek... Tovább

Település kereső

Hirdetés