Köcsi tó tanösvény

Balatonalmádi, Veszprém megye

A tanösvény Káptalanfüred határában van, a Köcsi-tó partján. Kialakítására a felhagyott vörös homokkő bánya és az egykori agyagbánya helyén kialakult bányató tájrendezése kapcsán került sor.

A tavacska térségét 1982-ben csatolták Balatonalmádihoz, s ma már Káptalanfüred része. Káptalanfüredet a helybeliek szeretik egy sziklakerthez hasonlítani, amely élővilágával, tiszta levegőjével és kiegyensúlyozott éghajlatával kedvező körülményeket biztosít.

A földtani természeti értékek közül a legnevezetesebb a vöröskő.

A cserjéssel érintkező szegélyen kb. 200 tő védett agárkosbor található. A Köcsi-tó számos állatfajnak nyújt táplálkozási és szaporodási lehetőséget. Kiemelendő kétéltű és hüllőfauna élőhelyeként. A farkos kétéltűek közül a tarajos és pettyes gőte ismertek. Több békafaj szaporodási és fejlődési helye: vöröshasú unka, barna ásóbéka, zöld levelibéka lárvái kerültek elő vizéből. A tó állandó lakója a tavi béka. A siklófajok közül a vízi sikló nagy számban él a tóban és közvetlen környékén.

A tanösvény 400 m-es tanséta, 4 állomásán ízelítőt kapunk a tó- környéki természeti értékek ismeretéből: a vörös homokkövön kialakult élővilágból, a 250 millió éves kavicskő- homokkő ősi folyópartját feltáró kőzetekből.

A pihenőhely mellett a kis tó életéről látunk ismertető táblát. Majd a gyalogtúrázók 2002. évi országos találkozójának vöröskő emlékpadját találjuk.

A tanösvény hagyományos turista útjelzés (sárga T) segítségével követhető. A kirándulást a Csere-hegyi kilátó felé folytathatjuk.

Vidékünk vöröskő bányászata a XX. Század első felében élte virágkorát, a partvédelem, a támfalak, völgyhidak, sírkövek, emlékművek tanúskodnak erről.

A térképeken is jelzett Köcsi-tó agyagbányászat következtében jött létre. A tóban több növénytársulás mozaikjából álló, mocsár és nádas vegetáció figyelhető meg. A Köcsi-tó szegélyzónájában lándzsás hidőr, csikorgófű, mocsári csetkáka, deres szittyó található. Szárazabb részein réti szittyó, fülemüle szittyó is megjelennek. Ritka növénye a kékeszöld harmatkása, melynek ez az első ismert bakonyvidéki előfordulása.

A tótól kissé távolabb a mocsári sás megjelenése meglepő, arra utal, hogy felszínközelben olyan vízzáró réteg található, mely a csekély összefolyó csapadékvizet nem engedi a mélybe szivárogni. A mocsári sás között csikorgófű és bókoló rozsnok ismerhető fel. A mesterségesen kialakított mélyedésekben mocsári csetkáka, pajzsos veronika és csikorgófű haragoszöld állományai díszlenek.

Hirdetés

Helyek a közelben

Csere-hegyi kilátó

Padányi Gulyás Jenő tervei alapján, permi vörös kőből épült 1935-ben a 298 méter magasan... Tovább

Óvári Messzelátó

Balatonalmádi Semmelweis utcától (Dózsa Gy. u., Budai Nagy Antal u., Batthyány u.) a kék... Tovább

Somlyó-hegyi kilátó

A református templomtól keleti irányba egy lépcsőn felsétálva a temető fölött található a... Tovább

Balatonfüzfő kilátó

A 15 méter magas, öt szintes, fából készült kilátó a BalatoniBob Szabadidőpark területén... Tovább

Serpa Kalandpark

A Serpa Kalandpark 2003-ban nyitott meg Balatonfűzfőn a Balatoni bob pálya és a Balaton... Tovább

Csopak Strand

Családbarát és Intelligens strand! Mindkét minősítésnek megfelel a Balaton egyik legszebb... Tovább

Endrődi Sándor kilátó

A Csákány-hegy (315 m) tetején álló 2015-ben felújított, fából épült kilátóból páratlan... Tovább

Őskori festékbánya

1951 tavaszán a település külterületén található, a helyiek által csak "mackói... Tovább

Plul-malom

Kisfaludy u.16.sz. Az 1277. május 12-i csereszerződés szerint a Nosztréba vezető út alatt... Tovább

Balatoni Élménypark - Nosztori

Élményparkunk 2013 nyarán nyitotta meg kapuit a látogatók előtt azzal a céllal, hogy a... Tovább

Település kereső

Hirdetés